Korának ünnepelt költője volt. Patetikus hangú, hazafias versein nevelkedett a századforduló ifjúsága. Napjainkban inkább műfordítóként tartjuk számon. 1906-ban telepedett le Szentendrén feleségével, Wein Margit operaénekessel. Tevékenyen részt vettek a város közéletében.
Bővebben itt: Pemete blog
Ábrányiné Wein Margit operaénekes
A száz éve elhunyt Ábrányi Emil költő felesége. 1899-ig az Operaház tagja, majd tanára. Főbb szerepei: Zerlina (Mozart: Don Giovanni), Rosina (Rossini: A sevillai borbély). Hangjában gyakran gyönyörködhettek szentendrei villájuk környékének lakói. Állítólag járt náluk vendégségben Puccini.
Bővebben róla itt: Pemete blog
Az Ábrányi-villa Szentendrén
Ábrányi Emil költő, műfordító, újságíró 1906 és 1920 között a mai Ady Endre út 8. szám alatti elegáns villában lakott feleségével, Wein Margit operaénekessel. Az odavezető út 1913-tól a költő nevét viseli. Az épület története fordulatos.
Bővebben itt: Pemete blog
Ábrányi, az elfeledett költő
„Hosszú éveken keresztül ő volt a legnépszerűbb költő, az ifjúság lelkesedett érte, neve és életműve jelentette a haladást, a nagyvilágiasságot a provincializmussal szemben…” – írta róla Hegedüs Géza. Hogyan lehetséges, hogy ma már egyáltalán nem ismerjük a verseit?
Bővebben itt: Pemete blog
Ábrányi, a halhatatlan művek kitűnő fordítója
„Mert magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más mondja, azt nem tűröm el!” Egy mondat a híres orr monológból. Sokak szerint Ábrányi magyar szövege jobb, mint az eredeti francia... A Cyrano de Bergerac című színdarabból film is készült, főszerepben Gerard Depardieu-vel.
Bővebben itt: Pemete blog
Ábrányi Emil, a színműíró
Költői, műfordítói tevékenysége mellett Ábrányi Emil néhány kisebb önálló színpadi művet, „dramolettet” is írt. Ezek – akárcsak bátyja, Kornél színművei – általában aktuális témát dolgoznak fel, s egyértelmű erkölcsi tanulsággal szolgálnak.
Bővebben itt: Pemete blog
Ábrányi mint híres operák szövegírója
A librettóírásnak szigorú szabályai vannak, köztük a legfontosabb, hogy a szöveg a zeneiséget szolgálja. Ábrányi számos opera szövegkönyvét magyarította. Carmen, Lakmé, Trisztán és Izolda… Fordításai e téren is időtállónak bizonyultak.
Bővebben itt: Pemete blog
Ábrányi mint újságíró, szerkesztő és közszereplő
A 19–20. század fordulóján rengeteg helyi és országos sajtótermék jelent meg. Ábrányi Emilnek tizenhét éves korában, 1867-ben jelent meg első költeménye a Fővárosi Lapokban, ahol később mint tudósító működött. Ha nem verset, akkor főleg színi bírálatokat írt.
Bővebben itt: Pemete blog
Ábrányi mint politikus
Ábrányi abban a naiv meggyőződésben élt, hogy a szegények nehéz helyzetéért a magasabb társadalmi rétegek felelősek. Pedig a szociális kérdés bonyolult gazdasági és társadalmi probléma, és megoldása nem csak a királyok jóakaratán múlik.
Bővebben itt: Pemete blog
Ábrányi-ősök a XIII. századtól kezdve
Eördögh Alajos a 19. század első felében ősi nevét egyik birtokáról (Nyírábrány) Ábrányira cserélte föl. Fiai: Aurél szolgabíró, Kornél zeneműíró és Emil, a szabadságharc egyik kiváló hírlapírója, valamint unokái, ifj. Kornél és Emil is ezt a nevet használták.
Bővebben itt: Pemete blog
Ábrányi Emil kortársai
Kik azok a híres emberek, akikkel Ábrányi Emil együtt koptatta Szentendre, Budapest, netán Bécs macskaköves utcáit a millennium évében? Dumtsa Jenő, Stéger Xavér Ferenc, Jókai Mór, Giacomo Puccini, I. Ferenc József… Néhány kiragadott név, találomra.
Bővebben itt: Pemete blog
Ábrányiak a magyar kultúrában
Apa és két fia (jobbról balra): id. Ábrányi Kornél zeneszerző, ifj. Ábrányi Kornél író és Ábrányi Emil költő 1897-ben. Az Ábrányi családban a politizálás mellett generációkon átívelő hagyomány volt az irodalom, a színház és a zene szeretete, művelése.
Bővebben itt: Pemete blog
Az Ábrányi család Budapesten
1883-tól Ábrányi Emil lakása a II. kerület, Albert főherceg (ma Hunyadi János) út 4-6-8. szám. Huszonhárom éven át, egészen 1906-ig élt itt. Ez évben vásárolta meg a szentendrei villát, ahol családjával leginkább tavasztól őszig tartózkodott.
Bővebben itt: Pemete blog